2010 Júniusi Hírlevél

írta: Dudits Dénes
Forrás: argarmonitor.hu

Hosszú ideje fogyasztunk genetikailag módosított (gmo) szóját, hiszen a termesztett növények 80 százalékát e módszerekkel nemesítik. A hazai médiát ugyanakkor politikai és ideológiai indíttatású, szakmaiatlan gmo-ellenes érvelések árasztják el, amelyek megfélemlítik az embereket és kárt okoznak az agráriumnak - állítja az agromonitor.hu-nak adott nyilatkozatában Dudits Dénes, a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület elnöke a nemrég bejelentett magyar gmo-per kapcsán.

Egy „bulgáriányival” nagyobb területre lenne ma szükség genetikailag módosított (gmo) növények vetése nélkül, ha a 2008-ban elért mezőgazdasági világtermelési szintet fenntartható módon akarnánk folytatni – állapítja meg Graham Brookes angol közgazdászprofesszor, a PG Economics intézet alapító-igazgatója. E pluszterület megegyezne az unió szántóterületének tíz százalékával. Az elemzés szerint világszinten összesen 52 milliárd dollár tényleges haszonra tettek szert 1996-2008 között azok a farmgazdaságok, amelyek biotechológiai növényeket használtak. Magyarországon ugyanakkor a közvélemény továbbra sem támogatja a gmo-növények felhasználását. - olvasható az agromonitor.hu május 25-i számában.

A konszern a közeli jövőben két GMO burgonyafajta termesztésére kér engedélyt Brüsszeltől. A részletekről a BASF szóvivője annyit közölt, hogy az első kérelem - amelyet hamarosan be is nyújtanak - az Amflora egy utódjára vonatkozik. Az úgynevezett amylopektin-keményítőben gazdag burgonyát ipari felhasználásra szánják, egyebek közt a papírgyártásban kívánják hasznosítani. Az Amflora burgonya termesztésére kedden adott engedélyt az Európai Bizottság. Brüsszel 12 év óta első alkalommal adta hozzájárulását egy GMO növény termesztéséhez. A döntés ellen számos civil szervezet tiltakozott. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vetési tilalmat kíván elrendelni az Amflorára, jelenleg az intézkedés jogszabályi feltételeit tanulmányozzák - olvasható az agrarhaszon.hu portálon.