Írta: Dudits Dénes
Forrás: Élet és Irodalom
Gulyáslevest kanalazó ökotoxikológus kollégánk felszínes szellemeskedése (Darvas Béla: Alternatív gulyás, Étlaptorzó, ÉS, 2010/23., jún. 11.) nem jut el a gének lényegéig, pedig a gulyás magyaros ízeiért végül is DNS-darabok felelősek, mint a növénynemesítés = génmanipuláció termékei. Köszönet illeti az írástudót, hiszen jó szolgálatot tett a hazai növényi biotechnológiának - ez el is várható a tárcaközi Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság elnökétől - hiszen nagy nyilvánosságot biztosít a Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományok Osztálya állásfoglalásának, ami a géntechnológiát hasznosító növénynemesítés, a GM növények jelentősége mellett foglal állást.
A dokumentum kilenc pontja kitűnő alkalmat kínál a viták kereszttüzében lévő kulcskérdések végiggondolására. Nem egy sebtében megfogalmazott, laikus állásfoglalást próbál az írás poénkodással ellehetetleníteni, hanem olyan szakmailag átgondolt ajánlást, amit az Agrártudományok Osztályának harminc tagja nyílt szavazatával támogatott, két tartózkodás és négy ellenszavazat mellett. Előzőleg az állásfoglalást kidolgozó Mezőgazdasági Biotechnológiai Bizottság tagjai 14:1 arányban szavazták meg az egyes megállapításokat. Ilyen szellemi garanciák mellett bizonyára figyelemre méltó ez az akadémiai kezdeményezés, minthogy segíthet mind a politikusoknak, mind a hétköznap emberének a tisztánlátásban a növényi génsebészet szerepét illetően, hisz oly sok félreértés övezi ezt a növényeinket jobbító módszert.
Nem egyedülálló ez a tisztázó szándék, amely csatlakozik más akadémiák hasonló törekvéseihez. Szemléletünkben és előbb vagy utóbb a magyar mezőgazdaságnak is sok kárt okoz a géntechnológiát övező ismerethiány, a növénynemesítési módszerek fejlesztésének korlátozása és ezzel az agrár-innováció egy meghatározó eleméről való lemondás. A GM növények kérdése messze nem nemzeti ügy, sokkal inkább kikerülhetetlen tényező a fenntartható fejlődés globális kihívásainak kezelésében. Ha az eldurvult ideológiai viták közepette tudományos életünk szereplői nem lehetnek hiteles próféták saját hazájukban, akkor talán az angol, a német vagy akár az amerikai akadémiák tudósainak véleménye segíthet a tények tudomásulvételében.
A Royal Society szakértői egy tavaly közzétett tanulmányban elemzik a tudomány szerepét a globális mezőgazdaság intenzitásának fenntartható növelésében (http://royalsociety.org/Reapingthebenefits/). Miután az elemzők számba veszik a jövő élelmiszertermelését veszélyeztető tényezőket, hangsúlyozzák az új kutatási módszerek jelentőségét, amelyek a növények génállományát akár hagyományos nemesítési eljárásokkal, akár géntechnológiával javítják, illetve innovatív növénytermesztési és talajművelési eljárásokat alapoznak meg. A GM-technológia alkalmazását kiemelt jelentőségűnek tekintik a termőképesség, a fotoszintézis hatékonyságának növelésében, betegségeknek ellenálló fajták létrehozásában és a szélsőséges klimatikus viszonyokhoz (aszály, fagy, belvíz) alkalmazkodó növények nemesítésében. A tanulmány kiemelten hangsúlyozza, hogy egyetlen technológia sem képes önmagában az élelmiszerbiztonságot garantálni, legyen az genetikai módosítás, kémiai alapú agrotechnológia vagy organikus növénytermesztés. A tudós munkacsoport konkrét ajánlásokkal is él az Egyesült Királyság kormánya, kutatási tanácsa felé: az elkövetkező tíz év során kétmilliárd font K+F forrás biztosítását tartja indokoltnak az élelmiszerbiztonság mint kiemelt téma számára.
A szigetországi kutatók következtetéseinek szelleméhez hasonló a Német Tudományos Akadémiák Uniója nevében közzétett állásfoglalás, amely új politikát sürget a zöld géntechnológia területén (http://www.leopoldina-halle.de/cms/fileadmin/user_upload/Leo_aktuell0809.pdf). A tudományos közvélemény álláspontját összegzi a Nobel-díjas Christiane Nüsslein-Volhard, amikor megállapítja: „Németországban mind ez idáig nem sikerült kellőképpen elfogadtatni azt, hogy a géntechnológia alkalmazása a növénytermesztés területén eddig kiaknázatlan lehetőségeket kínál az ökológiai mezőgazdaság, a fokozottabb környezetvédelem, a biológiai sokféleség és az egészség megőrzése terén. A molylepkékkel, gombafertőzésekkel, vírusokkal és fonálférgekkel szemben rezisztens növények nem szorulnak permetezésre. A kedvezőtlen termesztési feltételekhez, szikes és karsztos talajokhoz, szárazsághoz jobban alkalmazkodó növények termesztésére nyílik így lehetőség, a terméketlen földterület pedig ismét termékeny talajjá változtatható". Továbbá megállapítja: „Kiválóan képzett kutatókat exportálunk korszerű vetőmagvak és agráripari technológiák helyett." Talán idehaza is érdemes lenne megszívlelni azt a véleményt, hogy „a modern mezőgazdaság a legkorszerűbb növénytermesztési módszerek, így a géntechnológia alkalmazása nélkül képtelen lesz a fenntarthatósági célt elérni". Ez a szakmai anyag a fogyasztók figyelmét hívja fel arra a tényre, amely szerint „a manapság piaci forgalomban kapható élelmiszerek több mint hetven százalékának előállítása valamiképpen a géntechnológiához kapcsolódik - például állati takarmányok, élelmiszeradalékok és gyógyszerek közvetítésével - méghozzá anélkül, hogy az az egészségükre vagy közérzetükre bármilyen káros befolyással lenne".
Az amerikai National Academy of Sciences (Nemzeti Tudományos Akadémia, a továbbiakban: NAS) átfogó tanulmányt jelentetett meg a GM-növények környezeti, gazdasági és társadalmi hatásairól (http://www.nap.edu/catalog.php?record_id=12192). Ez az értékelés azért különleges helyzetű, mert a jelenleg köztermesztésben lévő GM növényfajták többségükben amerikai nemesítő cégek termékei, és ebben az országban széleskörűen vetnek GM vetőmagot. A NAS tanulmánya megállapítja, hogy a GM növények általánosságban kevesebb negatív hatást gyakorolnak a környezetre, mint a hagyományosan termesztett, nem GM-fajták. A gyomirtószer-ellenálló GM növények elterjedésével megnőtt a gyomok között az ellenálló variánsok száma, ugyanakkor ezek a fajták hozzájárultak a csökkentett talajműveléses gazdálkodás elterjedéséhez és a talajerózió csökkenéséhez. A NAS szerint a gyomirtószer-rezisztens fajták és a csökkentett talajműveléses gazdálkodás vízminőségre gyakorolt hatásának megállapítására további kutatások szükségesek. A GM-vetőmagokat használó farmerek gazdasági előnyei rendszerint - de nem minden esetben - meghaladták a technológiai költségeiket. Az amerikai akadémia szerint a biotechnológia alkalmazása lényeges - bár nem feltétlenül univerzális, és idővel csökkenő - környezetvédelmi és gazdasági előnyökkel járt az amerikai gazdákra nézve, amennyiben a konvencionális mezőgazdasági gyakorlatban alkalmazott hagyományos fajtákkal vetjük össze.
Látva az idézett akadémiák állásfoglalásait, megalapozottan reklamálható, hogy miért ne lenne joga a hazai agrárértelmiségnek véleményt nyilvánítania, még olyan helyzetben is, amelyet a géntechnológia-ellenes hangadók dominálnak. A közvéleményt nap mint nap csak az elrettentő, hamis hírek ostromolják, és a politikai döntéshozók aktív ellenzői a géntechnológiával történő nemesítésnek, hiszen nem ismerik ennek az innovációs folyamatnak a lényegét, jelentőségét. Az utóbbi probléma súlyát érzékelhetjük abból, amikor egy parlamenti képviselő csak „génmentes" kukoricát kíván termesztetni úgy, hogy minden becsületes tengerinek harmincezer génje van. Ezen a szakmaiatlanságból fakadó ellentmondáson kívánt felelőssége tudatában enyhíteni a kilenc tételt megfogalmazó bizottság. Az Alternatív gulyás című cikk példáján felbuzdulva talán helyet kaphat az egyes megállapítások értelmezése, természetesen a tudomány szemüvegén át nézve.
1. A világ tudományos és gazdasági eredményeinek tanúsága szerint a géntechnológia egyre inkább meghatározó szerepet játszik az agrár-innovációban és az új technológiák megalapozásában: Az előzőekben idézett akadémiai vélemények sokoldalúan mutatják be ennek az állításnak a megalapozottságát. Ami a kutatást illeti, számos növénybiológiai kérdés van, amelyek megválaszolásához nehéz úgy kísérletet tervezni, hogy ne gondolkoznánk gének izolálásában. A mesterségesen beépített gént hordozó növények nélkülözhetetlenek az ismeretlen gének szerepének tisztázásában, a növények működésének megértésében. Érdemes nem elfeledkezni arról, hogy manapság a kínai kutatók kulcsszereplői a növényi élet kutatásának. A világ vezető folyóirataiban közölnek, míg mind több GM növény engedélyezését kezdeményezik. A technológia-függőség veszélye új szereplők megjelenésével bővül.
2. A magyar agrárium, és így a növénynemesítés jövőbeni versenyképessége a géntechnológia és a genomika eszközeivel hatékonyabban biztosítható: A gazda munkájának gyümölcse csak úgy garantálható, ha bőtermő, ellenálló fajta vetőmagját veti a földbe. Még a biotermesztés feltételei is csak akkor teljesíthetők, ha a növény rezisztencia génekkel rendelkezik. Ez alapvető kritérium, mert csak ilyen növény teszi lehetővé a vegyszeres növényvédelem elhagyását. A vetett növény genetikai képességeit a növénynemesítő alakítja ki, és fajtáit szabadalommal védi. A magyar növénynemesítés múltbeli sikereit sokban köszönhette a világszínvonalú módszerek alkalmazásának. Napjainkban az innováció egyik nélkülözhetetlen eleme a géntechnológia és a gének ezreit kezelő genomika. A hazai búza vetésterületének nyolcvan százalékán magyar fajtákat vetnek. Nemesítő intézeteink használják ezeket a technikákat, így állítottak elő GM-búza tenyészanyagokat, és folytattak szabadföldi kísérleteket is. A géntechnológiával nemesített hazai fajták születése évtizednyi időt igényel még akkor is, ha nem gátolja a GMO-ellenes pánik, a moratórium, a magas költségek. Ugyanakkor az akadémiai prognózisok szerint nem lehet kétség afelől, hogy ez a mostani helyzet sokáig nem tartható fenn, és ezért fel kell készülnie a hazai szereplőknek is a GM-növények elterjedésére és hazai használatára.
3. A környezetbarát agrotechnológiák szerepe növelhető a biotechnológia, és ezen belül a géntechnológia alkalmazásával: Már a jelenleg termesztett, első generációs GM-növények is több területen segítették a környezetbarát növénytermesztési gyakorlat kibővülését, ezt az akadémiai elemzések is megerősítették. Nem került említésre a mezőgazdaság okozta szén-dioxid-kibocsátás mérséklése a talajforgatási műveletek számának csökkentése révén. A biomassza-termelés, a zöldenergia-előállítás hatékonyságát is alapvetően a növények génjei befolyásolják, így sok a kiaknázatlan lehetőség a növények növekedésének, szerveik méretének, kémiai összetételének optimalizálására.
4. Tudományos eszközökkel, nemzetközileg elfogadott szabványok szerint kell garantálni az új géntechnológiai termékek egészségügyi, környezet- és talajvédelmi biztonságát, valamint a hosszú távú gazdasági szempontok érvényesülését: Nem valószínű, hogy bárki kifogásolná ezt a nagyon lényeges követelményt. Találkozhatunk visszaélésekkel a biztonság kérdésében, hiszen könnyen lehet világhírnévre szert tenni azzal, hogy pánikot keltünk. A magyar sajtó is kiemelt figyelmet szentelt az osztrák Jürgen Zentek professzor bejelentésének, miszerint a GM kukorica impotenciát okoz az egereknél. Most, hogy Ausztria visszavonta a hosszú távú etetési kísérlet eredményeit, a hazai média elfelejtett korrigálni.
5. A géntechnológiával nemesített (GM) növények körüli társadalmi vitában kapjanak meghatározó szerepet a tudományos tények: A hazai csatatér romjait látva igen elszomorító a kép. Az ütközetek különböző indíttatással, több szinten folynak. Az ideológiai szembenállások talán még kölcsönös kompromisszumokkal mérsékelhetők, de a politikai célok vezérelte barikádok igen merevnek bizonyulnak, lásd az ötpárti egyoldalúságot és tájékozatlanságot. A legreménytelenebb a gazdasági érdekek közös platformra hozása, pedig ez a legmeghatározóbb mozgatórugó, és végül is az egész technológia jövője itt fog eldőlni. Az akadémiák állásfoglalásai komplex módon közelítik meg a tudomány kínálta lehetőségek hasznosítását, a fenntartható fejlődés követelményének előtérbe helyezésével. Ez csak úgy lehet sikeres, ha a társadalom bizalommal nyitott a tudomány folyamatosan változó álláspontjának befogadására. Az eltérő tudósi vélemények kiegészítően segíthetik a tisztánlátást, de nem szabad a politika szintjére vinni igazunk érvényesítését (GMO-kerekasztal).
6. A magyar törvényhozás és állami vezetés géntechnológiával kapcsolatos döntéseit az új tudományos eredmények fényében javasolt időről időre felülvizsgálni: A magyar géntechnológiai törvény a GM növények kapcsán csak a kockázatokat ismeri, és hibás, szakmaiatlan ideológia alapján gátolja a géntechnológiával nemesített növények hasznosítását Magyarországon. Ez a megközelítés napjainkban nem okoz problémát, hacsak a szemléletbeli torzulásokat nem tekintjük annak. Az Európai Unióban jelenleg termesztésre engedélyezett GM-növények nem fontosak a hazai növénytermesztés számára. Az EU engedélyezési tevékenysége új alapokra helyeződik, és több, már a magyar gazdák számára is fontos növény termesztése válik lehetségessé, feltéve, ha a hazai agrárvezetés is nyitott lesz az új technológiák befogadására. Egy ilyen változás maga után vonja a törvényi háttér módosításának szükségességét is.
7. A magyar agrárium versenyképességét az szolgálja, ha a szabályozás biztosítja az esélyegyenlőséget a növénynemesítők és a gazdák szabad technológiaválasztásában: Várhatjuk, hogy sokféle, tulajdonságaiban jobbított GM növény kerül majd folyamatosan mezőgazdasági hasznosításra, miután a biztonsági követelmények teljesítése megtörtént. Nyilván csak akkor van értelme a bevezetésüknek, ha előnyt nyújtanak a gazdának, a fogyasztónak, vagy csökkentik a környezeti terhelést. Igen visszás helyzetet teremthet a magyar szereplők kizárása az előnyök kihasználásából, csak azért, mert a fajta előállítása során géntechnológiai módszereket is felhasznált a nemesítő. Ne felejtsük, végtelen az új génkombinációk száma, és kár ítélkezni, átkot szórni a néhány első termék láttán.
8. Az agrár-innováció érdekében növelni kell az agrár-biotechnológiai oktatás és kutatás kapacitásait, finanszírozását és versenyképességét: A mezőgazdasági biotechnológia oktatása szinte valamennyi egyetemünkön idejekorán, a nemzetközi történésekkel összhangban kezdődött meg, és kielégítő színvonalát nehéz megkérdőjelezni. Hasonlóan, az agrár-biotechnológiai kutatás számos területen nemzetközi elismertségnek örvend. A pályázati lehetőségeket nem szűkítette - ez idáig - a technológiák hasznosítása körüli viták zaja. Nem lehet érdekünk a teljes kiszolgáltatottság. Saját szellemi termékeink bekerülhetnek a nemzetközi rendszerekbe, és mint a német akadémiai anyag javasolja, célunk lehet vetőmagokat és technológiákat exportálni. Volt példa arra, hogy magyar-német géntechnológiai szabadalom került értékesítésre nemzetközi üzletben. Fontos prioritásként kell kezelnünk aktív részvételünket az uniós együttműködésekben, hiszen szigetként a most formálódó bioipar tengerében esélytelenek vagyunk.
9. Tudományos ismeretterjesztéssel kell elősegíteni a géntechnológia társadalmi elfogadottságát: A Magyar Tudományos Akadémia közreműködésével program indult a biológia oktatás színvonalának javítása érdekében. Új szemléletű tankönyvek születnek, amelyek közelebb viszik a molekuláris biológiai, géntechnológiai ismereteket a fiatalokhoz. Számukra már nem lesz probléma a génsebészet helyén kezelése, akár mint nemesítési eszköz elfogadása. Pályázatok is segítik az ismeretterjesztést, aminek eredményei csak lassan érnek.
Az MTA Agrártudományok Osztályában tevékenykedő szakemberek nevében szeretném megerősíteni, hogy igen komolyan megfontoltuk a géntechnológiai állásfoglalás minden pontját, ugyanakkor készek vagyunk az új tudományos tények alapján jobbítani javaslataink üzenetét. Meg vagyunk győződve arról, hogy az agrárpolitika döntéshozói számára segítségként szolgál ez az állásfoglalás, és csak remélni tudjuk, hogy élni is fognak szakmailag kimunkált javaslatainkkal.
(A szerző a Magyar Tudományos Akadémia Élettudományokért felelős alelnöke, növénygenetikus)
RSS
